A Naszály
A Naszály-csoport a Cserhát délnyugati széle, egyben itt található a sok szempontból heterogén, széttagolt középhegység legmagasabb pontja is, a 652 méter tengerszint feletti magasságú Naszály-tető (vagy Naszály-csúcs, de a legtöbbször csak a Naszály nevet kapja). A térképek további három csúcsot jelölnek, Nyugatról Keletre haladva a Szarvas-hegy (563 m), az 534 m-es Látó-hegy, a már említett Naszály-tető, amelyen az Állami Földmérő Intézet 1978-ban geodéziai tornyot emelt, illetve az 527 méteres Kopasz-tető. A Naszály változatos, összetett növényflórával rendelkezik. Magashegységi, középhegységi és alföldi növényfajok is megtalálhatók együtt viszonylag kis területen, pl. szürke bogáncs, borzas szulák, bókoló fogasír, különböző dolomitsziklagyepek. A hűvösebb északi oldalon (akár egy túra során is megtapasztalható hőmérsékletkülönbséggel) gyertyános-bükkösök, a déli oldalon tölgyesek jellemzőek. Foltokban találhatunk telepített fenyveseket, melyek szemlátomást nem érzik jól magukat tájidegen fajként. A sziklás, kopárabb csúcsokon, mint a Látó-hegy, de még inkább a Kopasz-tető, karsztbokorerdő, cserjék-törpefenyők alkotnak izgalmas mikrokörnyezetet. A Lósi-patak mentén mocsaras fűzligetet is találunk, a Gyadai-rét pedig tavasszal él igazán, mikor virágba borul. A Naszály déli oldalán erdei gyümölcsöskertből szemezgethetünk, vadszilva, szelídberkenye, víziszeder is megterem. Közettanilag a Budai-hegységgel és a Pilissel mutat rokonságot, mivel fő alkotóeleme a triász-kori dachsteini mészkő, mely 220-210 millió évvel ezelőtt, sekélytengeri környezetben, elhalt élőlények mészvázainak lerakódásával keletkezett. A Naszály területén közel hatvan barlangot tartanak nyilván. Közülük a leginkább említésre méltó a Naszályi-víznyelőbarlang, vagy más néven Szinlő-barlang (egyes kiadványokban láthatjuk Sárkánylyuk vagy Sárkánygödör néven. Mindkettő téves, ugyanis a Sárkánygödör egy kis víznyelő, javarészt eltömődött, jelenleg 8 m mély, s a Násznép-barlangtól található Dél-Keletre, az Országos Kéktúra útvonalának közelében). A feltárások jelen állapotában Magyarország 5. legmélyebb barlangja, 175 m mélységével, de nem kizárt, hogy ez nem a létező legmélyebb pontja. Európai jelentőségű denevértelelő hely. Bejárata egy függőleges, 6 méteres akna, melynek végén lezárták. A Kopasz-tető közelében található Násznép-barlang a legenda szerint onnan kapta nevét, hogy egy lakodalmas menet ide menekült a török elől. Az első két terem szabadon Az északi falban, a Szinlő-barlang közelében, egy sziklafal aljában nyilik a Naszályi-idegrendszer barlang, mely jobbára csőjárat. A Duna-Dráva Cement Kft. által működtetett külszíni fejtés területén található a Nincskegyelem-aknabarlang. A Duna-Ipoly Nemzeti Park egyetlen barlangkutató csoportnak adott ki érvényben lévő működési engedélyt a hegycsoport barlangjaira, ez pedig a Troglonauta Barlangkutató Csoport. Barlangi túravezetést is vállalnak, tanfolyamokat is tartanak, akár kezdőknek is. A Naszály és annak északi lábánál található Gyadai-rét a Natura 2000 hálózat része, tehát európai jelentőségű természetvédelmi terület, egyben Vác város helyi jelentőségű természetvédelmi területe.Képek a Naszályról:
